Pre- és Probiotikumok

  • Magyar
  • English

Szűrés

Bodybuilding & Fitness - Freak Fix
Főoldal arrow Táplálkozási alapismeretek arrow Pre- és Probiotikumok
Pre- és Probiotikumok
Ezt a cikket eddig 1768 látogató olvasta el.

ImageA bélflórát a bélnyálkahártya kb. 400 négyzetméteres felszínén tenyésző mikroorganizmusok adják. Ez mintegy 300-500 különböző fajt jelent, melyek közt vannak egészségünkre ártalmas és kedvező hatásúak is. A jótékony hatású mikroorganizmusok a vastagbélbe jutott, az ember számára emészthetetlen béltartalom maradékán „élnek", ám a helyért és élelemért cserébe számos hasznos „szolgáltatást" nyújtanak. E kultúra összetétele meghatározza immunrendszerünk működését, a tápanyagok felszívódását, vitamin- és ásványi anyag ellátottságunkat.

Amellett azonban, hogy e kolóniák a kor előrehaladtával nem épp kedvező irányban változnak, az elhúzódó vagy gyakori antibiotikus terápia, számos egyéb gyógyszer, súlyos hasmenéses megbetegedések, rost szegény és feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend mind rombolják e rendszert.

Amit veszíthetünk romló koleszterinszint és triglicerid értékek, immunrendszer gyengülése, csökkent a tápanyag-, vitamin- és ásványianyag ellátottság, a karcinogén anyagok fokozott termelődése, így a testépítőkre különösen jellemző magas fehérje- és húsfogyasztással járó vastagbélrák-kockázat növekedése...

 

Pre-, pro- és szinbiotikumok...

A csecsemőkorbani anyatejes-táplálás előnyei régóta ismertek, ám csupán az utóbbi évek vizsgálatai nyomán derítettek arra fényt, hogy az anyatejes-táplálás meghatározza a bélflóra összetételét is. Az anyatejjel táplált csecsemőkben főként Bifidus és Lactobacillus törzsek „kolonizálódnak", míg a tápszeres-táplálás mellett egy vegyesebb összetételű flóra alakul ki, a kedvezőtlen hatású, patogén baktériumok nagyobb arányával. A kedvező hatásokat az anyatej pro- és prebiotikus összetevői okozzák.

A probiotikumok élő élelmiszer alkotórészek, amelyek hatással vannak az ember egészségére. Az élő mikroorganizmusok leggyakrabban a Lactobacillus és Bifidobacterium csoportba tartozó baktériumok. Tejtermékek, húsáruk, italok, általában a fermentált élelmiszerek tartalmazzák.(1)

A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a gyomor-bélrendszer felső szakaszában található emésztőenzimek nem hatnak, és változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol serkentik a bél mikroflórájában található kedvező hatású mikroorganizmusok szaporodását. Az élelmiszerekben leggyakrabban elóforduló prebiotikumok az oligoszacharidok, például a fructo-oligoszacharidok, galacto-oligoszacharidok, vagy a laktulóz. Számos élelmiszerfajtában, tejtartalmú élelmiszerekben, tésztafélékben, húsárukban megtalálhatók.(1)

A szinbiotikumok olyan alkotórészek, melyek kombinálják a probiotikumokat és a prebiotikumokat és foként tejtermékekben találhatók. (1)

 

Igazolt klinikai hatást kifejto probiotikumok:

  • Lactobacillus acidophilus
  • Lactobacillus casei, rhamnosus (GG)
  • Lactobacillus plantarum
  • Bifidobacterium bifidum
  • Bifiodobaktérium longum
  • Streptococcus thermophilus
  • Saccharomyces boulardii
  • Enterococcus faecium

 

Ahogy a korábbiakban szó volt róla az anyatejes táplálás egy meglehetősen kedvező összetételű bélflórát eredményez, ám a tápszeres táplálással, vagy a későbbiekben a vegyes táplálásra történő áttéréssel a bélflóra összetétel egyre vegyesebb lesz.

A kapcsolódó kutatások szerint pedig az élettanilag kedvező hatású törzsek „visszatelepítésével" vagyis arányának növelésével élettanilag pozitív változások produkálhatóak, életkortól függetlenül.

A probiotikumok az epithel sejteken lévő receptorokon versengenek a patogén baktériumokkal, gátolják azok elszaporodását, erősítik immunrendszert, rövidítik az esetleges megbetegedések időtartamának, fokozzák a szekretoros IgA termelést és a bélmotilitást, csökkentenik a karcinogén vegyületek termelődését emellett  számos védő hatású nutriens termelnek. Sőt az un dysbacteriosis megszűntetésével segíthetnek enyhíteni a colitis ulcerosa és Crohn betegség tüneteit.

A pobiotikumok fogyasztásával kapcsolatban azonban felmerül néhány probléma. Probléma az „eltarthatóság" és az emésztés során termelődő enzimek, savak, bázisok károsító hatása. A baktériumoknak változatlan formában kell eljutniuk a vastagbélbe és ott kolonizálódni. E kolonizáció tartóssága pedig sajnos nem egy életre szól, így a kiegészítés időről, időre szükségszerű lehet. A különféle probiotikumokkal (és prebiotikumokkal) dúsított funkcionális élelmiszerek fogyasztása pedig lehetőség szerint folyamatos legyen.

 

Prebiotikumok

 

Megintcsak vissza az anyatejhez és a csecsemőkorhoz. A legfrissebb adatok szerint az anyatejben több mint 130 laktózból származtatható oligoszacharid található. A tehéntej ezeket csak nyomokban tartalmazza. A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer összetevők, amelyekre az emésztőrendszerben található emésztőenzimek nem hatnak, így változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol elősegítik a kedvező hatású probiotikus mikroorganizmusok szaporodását. A prebiotikumnak tekinthető oligoszacharidokat nem hidrolizálják a pancreas és a vékonybél enzimei, így azok egyfajta rostanyagként a vastagbélbe jutnak ahol a baktériumok használják fel. Gátolják a pathogén baktériumok megtapadását a bél lumenében, a pathogén baktériumokra nézve káros anyagok képződését segítik elő, viszont fokozzák a probiotikumok termelodését és kolonizációját.

A kapcsolódó kutatások szerint oligoszacharidok jelenlétében a béltartalom bifidobaktérium tartalma nő, a pathogén baktériumok száma csökken.

Az oligoszacharidák fokozzák a kalcium, vas, magnézium és cink bélbol történő felszívódását. Egy kapcsolódó vizsgálat tanúsága szerint napi 10 gr oligoszacharid posztmenopauzában lévő nők szervezetében fokozza a szérum magnézium koncentrációt.

A prebiotikumoknak a zsíranyagcserére gyakorolt hatására vonatkozó vizsgálatok szerint, a prebiotikumok hatékonyak a cardiovasculáris betegségek prevenciójában. A prebiotikum szedése csökkentette a VLDL koleszterin és a triglicerid szintet.

A prebiotikus hatású oligoszacharidok természetes módon a hagymában, fokhagymában, articsókában, cikóriában, babban, borsóban találhatók meg. Ezekbol a természetes anyagokból ipari úton tisztított formában eloállíthatók a prebiotikumok.

 

A legfontosabb prebiotikumok:

Fructo oligoszacharid - 95% oligoszacharid fructan

Inulin - 99% oligoszacharid fructan

Pridextrin - glukóz tartalmú komplex keverék

Galacto-oligoszacharid - oligogalactose (85%)

Szója oligoszacharid - sztachióz és raffinóz

Xylo-oligoszacharid - 70% xylóz

Isomalto-oligoszacharid - glukóz oligomer keverék

Lactulóz - galaktóz és fruktóz

 

Dr. Polgár Marianne: A probiotikumok és prebiotikumok hatása a bélflóra kialakulásában Madarász Utcai Gyermekkórház és Rendelointézet

Schrezenmeir J, deVrese M,: Probiotics, prebiotics, and synbiotics-approaching a definition Am J Clin Nutr 2001; 73 (2Suppl) :361S-364

Isolauri E, da Costa R., Gibson G, Saavedra J, et al.: Functional foods and probiotics: Working Group Report of the First World Congress of Pediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition. J.of Pediatric Gastroenterol and Nutr 2002; 35:S106-109

Duggan C, Gannon J, Walker WA,: Protective nutrients and functional foods for the gastrointestinal tract Am.J Clin Nutr. 2002; 75 (5): 789-808. Review.

Isolauri E, Juntunen M, Rautanen T, et al.: A human Lactobacillus strain (L.casei sp strain GG) promotes recovery from acute diarrhea in children. Pediatrics 1991; 88: 90-97

Newburg DS,: Oligosaccharides in human milk and bacterial colonization. J.of Pediatr Gastroenterol and Nutr 2000; 30:S8-17