Az elmúlt néhány évben több áttörő felfedezés látott napvilágot a testsúlyszabályozást támogató étrendi minták és kiegészítők terén, mint az azt megelőző fél évszázadban. Az egyik leginkább figyelemre méltó terület a "szétkapcsoló"-fehérjékhez vezet.

A szétkapcsoló fehérjék vagy UCP-k (UnCoupling Proteins) a mitokondrium belső membránjának szállító fehérjéi, melyek a hő- és ATP-termelés "szétkapcsoló" fehérjéi. Azaz képesek szabályozni, hogy ATP-t (energiát) vagy hőt termeljünk, s így a „fölösleges" (kémiai) energia hő formájában történő leadását (energiaszelep).

Ételeink makro-tápanyag összetételét nagyjából 1890 óta egy Wilber Atwater nevű tudós nyomán vizsgálhatjuk, a kalória tartalom és energia-mérleg meghatározásáért pedig, egy Corpulence nevű francia tudóst okolhatunk, akinek valamikor a századforduló környékén sikerült az energia-tartalom ilyetén számszerűsítése. Az akkori szakirodalom ezután elkezdte ontani a különféle diétázási stratégiákat alacsony zsír- és kalória tartalmú diéták, VLCD, ketogén, magas fehérje tartalmú étkezési rendszerek. Az elmúlt évszázadban több száz diétás módszer tűnt fel, majd homályosodott el. Annyi étkezési rendszer van forgalomban, hogy felsorolni is nehéz lenne Atkins, Pritikin, Zone, Weight Watchers diéta, Forgó, Választó, Testkontrol, Közlekedési-lámpa diéták, Makrobiotikus, Káposztaleves, Csoki, Grapefruit diéták és még kb 208 féle. Sosem állt rendelkezésre annyi információ és volt hozzáférhető annyiféle módszer, mint napjainkban, mindennek ellenére napjaink átlag városlakója egyre kövérebb és betegebb lett.

A zsírpárnáinkat leépítő diétával kapcsolatos felfogásunk és érzelmeink két véglet közt csaponganak. Egyfelől mindenki keresi azt a módszert, amivel gond és erőfeszítés nélkül leépítheti a nem kívánt felesleget a dereka vagy épp csípővonala körül, másfelől a legtöbbünknek egy önsanyargatással és éhezéssel kikövezett utat jelent. A szélsőségek azonban, mint ahogy semmi másban így itt sem állják meg helyüket.

2. Az energia-bevitel csökkentése

Étvágycsökkentők

Ami a legtöbb diéta kudarcát okozza, az nem más, mint mi magunk, pontosabban szerveztünk reakciói. Az éhség egy természetes túlélési ösztön. Bár napjaink földlakóját a legritkább esetben fenyegeti éhhalál, lévén a lakosság 80 %-a raktároz magán annyi felesleget, amivel egy Mars oda-vissza csillagközi túrát átvészelne, az éhség időről időre mindenkiben felüti kéjesen vigyorgó fejét.